21. fejezet - Zavaros gondolatok

ZAVAROS GONDOLATOK

Miután ismételten kisírtam magam Sam csontos vállain, hamarosan indulnom kellet az új munkahelyemre. Lucával éppen ünnepelni akartam, de ez az eset most összekuszált mindent. Főleg a gondolataimat. Már minden megfordult a fejemben. Az, hogy Luca el fog menni Mirandával, feleségül veszi és gyermekük lesz. Sam is elmegy, én pedig egyedül rohadok meg ebben az épületben. Aztán azon is megfordult az agyam, hogy mi lenne, ha odamennék és azt mondanám neki, hogy hozzá akarok menni feleségül? De rájöttem, hogy az csak olaj lenne a tűzre.

Féltem ezektől a zavaros érzésektől. Félni kezdtem magától, félni Lucától, félni attól, hogy újra látom. Kezdtem félni attól, hogy szerelmes vagyok a legjobb barátomba.

*

Mikor megérkeztem Freddie és Aron már nagy örömmel vártak engem. A hely egyáltalán nem hasonlított ahhoz, amit nappal láttam.

A zene hangosan dübörgött, a félhomályban különböző színű lámpák fényei jártak körbe a szobát, a rúdon egy-egy szinte meztelen táncos lány, akik úgy mozognak, mintha gumiból lenne a testük. Előttük kiéhezett férfiak dobálták a pénzt, vagy akasztották bele a lányok bugyijába. A bár kék fénnyel volt kivilágítva, a fekete bárszékeken pedig részegnek tűnő férfiak ültek. Több lányt is észrevettem, hiányos öltözékben, tálcával a kezükben, rajtuk poharakkal. Ők is pincérnők voltak.

Bementem átöltözni, majd rekord idő alatt felkaptam magamra a cuccot és már mehettem is. Az első pár perc jól ment, csak pár sört és vodkát kellett kivinnem, nem zavartam senki, csak végeztem a munkám. Aztán mikor vittem ki pár töményet, az egyik pincérlány nekem jött, majd gúnyosan rámmosolygott.

- Furcsa - motyogtam, miközben szedtem össze a darabokat.

Aztán valakik állandóan felcserélték a rendeléseimet, ami nagyban megnehezítette a munkám.

- Szia, Mis! - kiabálta túl a zenét Aron, mikor leültem az egyik felszabadult bárszékre.

- Aron! - sóhajtottam. - Mindenkinek ilyen nehéz, vagy csak nekem?

- Csak neked. Ezek a lányok itt igazi kígyók. Jobb vigyázni velük, fel akarnak idegesíteni. De ne hagyd magad!

- Igazad van - hajtottam le a fejem. - De miért ilyenek?

- Mert új hús vagy - rántott vállat.

Úgy döntöttem nem fogom hagyni magam. A harc hát legyen harc!

Mikor az a lány nem figyelt, aki nekem jött, ki cseréltem a három pohár vodkát, sima vízre, aminek egyáltalán nem örültek a már így is segg részeg férfiak. Annyira kiborult az egyik, hogy rögtön a főnököt akarta látni. Én ezt sikernek írtam fel.

Aztán mielőtt az egyik lány cigiszünetre ment volna, belopóztam az öltözőbe és az összeset eltörtem neki, amitől egész este ideges és ügyetlen volt.

Nagyon büszke voltam magamra,de cserébe sok gyilkos pillantást kaptam. 

Legalább ez a kis akcióm elterelte a gondolataimat, de ha vége a műszaknak és hazamegyek, újra gondolkozni fogok rajta. És megint nem fogok jutni semmire. Ez idegtépő.